Nagymesteri palota (Rodosz)kTQfQwHPuP5 g erZzuPwim B PD iS067PhC5p j7S Ox
| Rodosz városa | |
| Világörökség | |
 | |
| A nagymesteri palota udvara | |
| Adatok | |
| Ország | Görögország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1988 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagymesteri palota
Pozíció Görögország térképén
| |
| é. sz. 36° 26′ 44″, k. h. 28° 13′ 27″Koordináták: é. sz. 36° 26′ 44″, k. h. 28° 13′ 27″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymesteri palota témájú médiaállományokat. | |
A Nagymesteri Palota Rodosz város a világörökségi védelem alatt álló óvárosában található épületegyüttes.
Tartalomjegyzék
- 1 A Nagymesteri Palota története
- 2 Jegyzetek
- 3 Források
- 4 További információk
A Nagymesteri Palota története[szerkesztés]
A palota az óváros központjában, a Collachium nevű városrész magaslatán helyezkedik el. Előterétől ereszkedik a kikötő felé a Lovagok utcája.
A 14. században építtette a Szent János lovagrend akkori nagymestere, Hélion de Villeneuve. Addig a helyén egy Héliosz napistennek szentelt ősi templom állott.[1] Az egymást követő nagymesterek folyamatosan bővítették, szépítették. A palota egyben a város erődítményeinek legbelső része is volt, pincéiben hadfelszerelést és élelmiszert is tároltak.[2]
A törökök 1522 után börtönként, lóistállóként és lőporraktárként is használták. Az 1851-es földrengés jelentős károkat okozott benne, majd 1856-ban villám csapott az épületegyüttesben kialakított minaretbe, a lőporraktár felrobbant és a palota nagyrészt megsemmisült.[3]
Mai formáját az 1930-39-es átépítésekor Mario de Vecchi kormányzósága alatt kapta. Az olasz építészek a középkori tervrajzokat is felhasználva, de azokat meglehetősen szabadon értelmezve állították helyre az épületet, hogy királyi rezidenciát hozzanak létre III. Viktor Emánuel olasz király számára, amit aztán Benito Mussolini is használt. Az épület új megjelenése számos vitát váltott ki. A belső tér csak kevéssé hasonlít a lovagok stílusára. Az olaszok Kosz szigetéről szállították ide a római és korai keresztény padló-mozaikokat.[4]
Miután Görögország 1948-ban a szigetet visszakapta az olaszoktól, a palota múzeum lett. Az emeleti termek az olasz újjáépítés állapotában tekinthetők meg, a földszinten egy gazdag kiállítás dolgozza fel Rodosz 2400 éves történelmét.[4]
A főbejárat
Főlépcső
Nagyterem
Nagyterem
Terem Koszról származó mozaikpadlóval
A nagymesteri palota ábrázolása 1844-ből
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Davies 38. oldal
- ↑ Mavromataki 85. oldal
- ↑ Mavromataki 88. oldal
- ↑ a b Davies 39. oldal
Források[szerkesztés]
- ↑ Davies: Davies, Paul Harcourt. Rodosz. Békéscsaba: Booklands 2000. 978 963 9613 40 9 (2006)
- ↑ Mavromataki: Mavromataki (ed), Maria. Rhodes (angol nyelven). Athens: Haitalis
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymesteri palota témájú kategóriát.
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymesteri palota témájú kategóriát.
Középkorportál
Görögország-portál
Világörökség-portál
